Feltárulnak a solti Tételhegy titkai

Idén nyáron négy héten át dolgoznak régészek, egyetemisták és közmunkások a solti Tételhegyen, mely munkálatokat az ÉMI is támogatja. A kutatás szakmai irányítását az MTA BTK Magyar Őstörténeti Témacsoport végzi, bázisintézménye a Kecskeméti Katona József Múzeum.

A 2005-ben megkezdett, ám 2009-ben abbamaradt kutatásaikat folytatják a Magyar Tudományos Akadémia munkatársai és segítői a solti Tételhegyen. Idén július 22. és augusztus 16. között két helyszínen, a Templomdombon és a Várdombon is dolgoznak. A Templomdombon őskori (középső és késő bronzkori) telepjelenségeket vizsgál Somogyvári Ágnes; egy középkori templom alatti falrészlet szerepét igyekszik tisztázni, illetve a kora Árpád-kori temető feltárásán dolgozik Petkes Zsolt; a Várdombon egy feltételezett ispáni vár után kutat Takács Miklós.

Az ásatáson pécsi, szegedi és budapesti egyetemi hallgatók is részt vesznek. Idén először 33 solti általános iskolás diák is betekintést nyerhet a régészek munkájába, megtanulva becsülni saját történelmi értékeiket. A solti gyerekek egy-egy hetet töltenek tanáraikkal a kutatás helyszínén, az élményeik alapján készült fogalmazásaikat, rajzaikat szeptemberben ki is állítják iskolájukban. A sikerélmény sem maradt el: a diákcsapat rengeteg cserépdarabot, valamint egy római és egy középkori pénzérmét is talált.
A kézi erőt igénylő földmunkákat helyi közmunkások végzik, nagy odaadással – mondta el a Petőfi Népének Szentpéteri József projektvezető. A kutatás szakmai irányítását az MTA BTK Magyar Őstörténeti Témacsoport végzi, bázisintézménye a Kecskeméti Katona József Múzeum.

– Korábban az volt a meggyőződésem, hogy 2005-ben mi kezdtük el a rendszeres régészeti kutatásokat a Tételhegyen, a Castrum Tetel Program keretében – folytatja a kutatásvezető. – Bernert Zsolt antropológus kollégám azonban jelezte, hogy a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárában felfedezett húsz koponyát, amelyen az a felirat volt: Solt, 1886. szeptember. A leltárkönyvből aztán kiderült, hogy az úgynevezett Titel dombról származnak, egy kápolna mellől. Ebből következik, hogy 125 évvel ezelőtt már volt itt ásatás, és akkor még láthatók voltak az akkor kápolnának vélt templom maradványai. A kutatást akkor dr. Török Aurél professzor, a magyar embertan megalapítója vezette, hagyatékában régi fotókra is bukkantunk, amelyek feltehetőleg a tételhegyi ásatásról készültek.

Hogy régészeti szempontból miért fontos a Solt határában fekvő mintegy százhektáros terület? Az eddigi feltárások alapján bizonyítható, hogy a Tételhegy a középső bronzkortól (Kr. előtt 1700-tól) a török kor kezdetéig folyamatosan lakott hely volt. A Kalocsai Sárköz egykor mocsarakkal védett lelőhelye a hazai régészeti feltárások egyik legígéretesebb helyszíne lehet. Az Alföld egyik legmagasabb pontjaként számon tartott dombon valaha földvár állt, ami hosszú időn át fontos helyet foglalhatott el a környék életében.

Az már a 2005-2006. évi kutatások során kiderült, hogy az itt megtalált Árpád-kori település leletanyaga jóval jelentősebb egy korabeli faluénál. Rábukkantak többek között egy olyan üvegedény töredékére, ami nem volt szokványos a XIII. században, egy olyan a márvány sírlap részletére, ami szintén nem volt általánosan elterjedt az Árpád-kori falvakban.  
– Régészeti leletekkel szeretnénk alátámasztani, hogy a Tételhegyen egykor közigazgatási központ volt – veszi át a szót Takács Miklós régész. – Úgy látom, jó úton járunk. Találtunk sáncra utaló nyomokat, épületmaradványokat, amelyek arra mutatnak, hogy itt nem csak földbe vájt veremlakások voltak. Idén elérjük azt az omladékréteget, amely alatt egy nagyobb épületet remélünk.

Az idei ásatás során négy szelvényben folyik a kutatás. Az elsőként kutatott területen XII-XIII. századi leletek kerültek elő: veremházak, tároló vermek. Az egyik veremházban talált üvegedény a maga korában leginkább városias környezetben, például Budán volt jellemző. Egy másik, nagyobb szelvényben találtak sáncalapozást, két nagyobb árkot, legalább két veremházat, valamint egy olyan omladékréteget, amit nagyon ígéretesnek vélnek a kutatók. Abban reménykednek, hogy egy nagyobb épületstruktúra részére bukkanhatnak. Bármi kerül azonban elő, augusztus 16-án be kell fejezni a munkát, és egy dózer visszatemeti a szelvényeket.

– A közel százhektáros területnek még az egy százalékát sem tártuk fel – mutat rá Szentpéteri József. – A Tételhegy mezőgazdasági termőterület, ahol csak aratás után, vetés előtt végezhetünk régészeti munkát. Erre a problémára olyan megoldást keresünk, amely mind a földtulajdonosok, mind a földet bérlő részvénytársaság részére is elfogadható lenne, s amellyel megőrizhetőek lesznek régészeti és természeti értékeink.

Tavaly ősztől egy állami cég is támogatja a tételhegyi régészeti feltárásokat. Az ÉMI Épí-tésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. öt éven át évi egymillió forinttal járul hozzá a régészeti ásatásokhoz. A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont és az ÉMI távlati célja egy nemzeti emlékhely és kutatóbázis létrehozása a kiemelkedő jelentőségű történeti helyszínen.

Forrás: http://www.baon.hu/bacs-kiskun/kultura/feltarulnak-a-solti-tetelhegy-titkai-510387